Catania után nem sokat pihentem és már pakoltam is újra a bőröndömet: Brescia és Róma vártak rám, vagyis inkább a DXN Inspiration Day-re és Kócsó Lászlóra, akinek tolmácsoltam magyarról olaszra 🙂
Április 8-án Bresciában fantasztikus hangulat és 100 vendég fogadott minket. Egy szép, napfényes konferenciateremben tarthattuk az előadásokat és a jó hangulat engem is teljesen feltöltött energiával. Életem egyik legjobb tolmácsolása volt! Annyira feltöltött, hogy utána úgy éreztem magam, mint a Duracell nyuszi, pörögtem ezerrel. 🙂
Következő úticél: Róma! Már nagyon vártam, mert imádom az Örök Várost és rég voltam itt. A római NH Hotel Villa Carpegna pedig az egyik kedvenc hotelem, illetve voltam már itt rendezvényen tolmácsolni és az is nagyon jól sikerült. Csodálatos napra ébredtünk, és megint csak azt bántam, hogy a medence még nem volt használható. Nem számítottak a hotelek az áprilisi nyárra, hirtelen jött ez a 25 fok.
És hogy most se maradjatok gasztro kép nélkül, íme a cacio e pepe, azaz a sajt és a bors mennyei találkozása! Ez egy tipikus római étel, nem hagyhattam ki.
Az előadás itt is remekül sikerült és egy Rómában élő magyar barátnőmmel is sikerült találkozni. Este egy kevésbé tipikus római vacsorával, sushival zártuk a napot 🙂
Másnap szerencsére csak 18 órakor indult a vonatom Milánóba, így volt időm egy kis városnézésre. Nem most voltam először Rómában, de ez a város megunhatatlan!
Először a Vatikánt céloztam meg. Mivel pont előző nap volt Domenica delle Palme (magyarul Virágvasárnap, itt Pálmavasárnap), mely a Húsvétot megelőző vasárnap és a Nagyhét kezdete, Piazza San Pietro tele volt az előző napi szentmiséről otthagyott pálma- és olajágakkal. Jutott nekem is, úgyhogy íme Pálma Pálmavasárnap után pálmával a kezében 🙂
Az egészet persze nem tudtam volna hazavinni, de mivel anyósom Whatsapp üzenetben figyelmeztetett, hogy tegyek el belőle, mert a Pápa által megáldott pálma szerencsét hoz, egy kis ágyacska jött velem.
Sétáltam egy nagyot, elidőztem az Angyalvárnál, gyönyörködtem a Teverében, majd Piazza Navona felé vettem az irányt.
Ennyi fért bele, innen visszaindultam a hotelba felvenni a cuccomat. Jóval a vonat indulása előtt kint voltam a Termini pályaudvaron, szétnéztem egy kicsit az üzletekben, majd innen 2 óra 50 perc alatt hazarepített a vonat Milánóba (szószerint, 300 km/h-val). Feledhetetlen és intenzív hétvége volt, amelyért nagyon hálás vagyok a DXN Italy-nak és az időjárásnak is, mert teljesen elkényeztetett! 🙂
Kövessetek Facebookon és Instagramon is!
Lascia un commento