Liguria az egyik kedvenc olasz régióm és nem is ez az első poszt róla a blogon. Nem tudom megunni, mindig tud újat nyújtani és minden évszakban gyönyörű.

Természetesen meleg időben a legjobb ide látogatni, mert akkor fürödni is tudunk ebben a lélegzetelállítóan szép, azúrkék vízben. Olyan hihetetlenül kristálytiszta itt a víz, hogy minden egyes alkalommal elámulok rajta.

Sestri Levante volt az első állomásunk, nagy kedvenc lett tavaly, egy őszi posztban írtam is nektek róla. Bevallom, jobban tetszett akkor, mert a Baia del Silenzio most minden volt, csak csendes nem: június végén már ellepik a hangoskodó és gyakran eléggé neveletlen diákok. Gyönyörű ez az öböl, isteni, szinte selymes a víz, homokos a part, de hamar menekülőre fogtuk. Majd iskolakezdés után visszatérünk ide.

Sestri után Santa Margheritában álltunk meg egy gyors csobbanásra. Itt kavicsos a strand, de ennek ellenére nagyon szép. Angol turistákkal és unokáikat nyaraltató nagyszülőkkel találkoztunk a parton, kicsit nyugisabb volt, mint Sestri Levante.

Estére megérkeztünk Noliba, egy gyors vacsora és egy kis panorámás borozás után el is tettük magunkat másnapra, mert már alig vártuk, hogy felfedezzük Malpasso strandját.

Borongós reggelünk volt, de ennek ellenére  megérte lemenni a partra. Malpasso strandjára a belépés fizetős, de nem kötelező napernyőt és nyugágyat is bérelni, viheti mindenki a sajátját.

Itt az 5 euró belépő igazából azt garantálja, hogy egy tiszta, felügyelt strandon élvezheti a tengert az ember és van öltöző és wc, illetve egy egész jó árakkal dolgozó büfé is. Itt csak a tengernél van kavicsos szakasz, maga a tengerpart homokos.

Van egy gyönyörű sziklás része is, ez a kedvencem. A hableány feeling garantált.

A Spiaggia di Malpasso reggel 9-kor nyit és este 7-ig van nyitva, de délután 3 után már nem kell belépőt fizetni.

A Hooks hátizsákos képem is itt készült amúgy. 🙂

Liguriában elég kevés a szabadstrand, a legtöbb helyen napernyő+nyugágy formula van, szinte nulla centiméter távolságra egyik a másiktól, eléggé fullasztóak és drágák is. A szabad partszakaszok gyakran rendetlenek, így mi nagyon jó kompromisszumnak találtuk a malpassói megoldást.

A klasszikus liguriai strand ilyen (nem a napernyővel meg a nyugággyal van a bajom, hanem az zavar, hogy ilyen közel vannak egymáshoz):

Hétvégén persze Malpasso is tele van és parkolóhelyet se lehet találni, ezért szombaton és vasárnap inkább Noliban maradtunk. Lementünk kora reggel úszni egyet, majd az apartmanban munkával telt a nap nagy része (szabadúszó életstílus: mindig van min dolgozni. De ez nem panaszkodás, imádom!), késő délután sétáltunk a falu szűk utcácskáin, leteszteltük az új fagyizót (Sicily a neve, isteni a fagyi, kóstolni is lehet, hatalmasak az adagok és kedves a bácsi), majd este megint lementünk úszni egyet.

Noli strandja kavicsos, ez egy kicsit hátránya, de gyönyörűszép a kilátás és itt is szép tiszta a víz.

Vasárnap felsétáltunk a Vescovadóhoz, onnan egyszerűen lenyűgöző a panoráma!

Hétfő reggel eljött végre Bergeggi ideje is! Nagyon vágytam már ide, mert szerintem az egyik leggyönyörűbb strand Olaszországban. Korán kell érkezni reggel, mert nagyon hamar megtelik a parkoló, a tilosban parkolókat pedig szigorúan és azon nyomban megbüntetik.

Bergegginek egyetlen hátránya van: a lépcsők. Rengeteg lépcső vezet le ide és sajnos mozgáskorlátozottak számára lehetetlen lejutni a partra.

Van fizetős és szabad rész is, kicsi strand, hamar megtelik. A panoráma elképesztő és a víz is valami mesébe illően gyönyörű. Kristálytiszta tengerben úszkálhatunk a pici, színes halacskák között. Bergeggi víz alatti élővilága varázslatos, már a lejáratnál is hatalmas táblák illusztrálják a különböző élőlényeket. Nem véletlenül imádják a merülés szerelmesei!

Természetesen a nem víz alatti élővilág is képviselteti magát. 🙂

A tengerpart kavicsos-homokos, viszont itt a kavics sem zavar, mert különleges, fényes, fekete, lapos kavicsokról van szó, a napon csak úgy csillognak.

Varigottit sem hagyhattuk ki, hiszen Nolitól nem messze van és nagyon ismert üdülőfalu. Meg is érdemli a hírnevet, mert nem csak a tengerpart, de maga a falu is nagyon szép: színes, alacsony épületekből, pici, rendezett terekből és virágos, szűk kis utcákból áll. A sok kis színes tengerparti ház miatt sokan a mexikói partokhoz hasonlítják.

Varigottiban jóval több a tágas szabadstrand, mint Noliban. Kellemes homokon napozhatunk, a víznél kicsit köves a talaj, de nem zavaró szerintem. Nekem nagyon tetszett Varigotti is, igazán különleges panorámát nyújt.

Kifogtunk egy felhős, borús napot is, ezt Liguria belső részeinek felfedezésével töltöttük és végleg meggyőződhettünk arról, hogy nem csak a tengerparti Liguriát érdemes megnézni! Számos hangulatos középkori falu rejtőzik a régió szívében, némelyikben az az ember érzése, hogy megállt az idő. Finalborgo is egyike ezeknek a gyöngyszemeknek.

Ennyi fért most ebbe a liguriai nyaralásba (meg már amúgy is kilométeres ez a poszt 🙂 ), remélem sikerült meghoznom a kedvetek a régió felfedezéséhez! Természetesen ez csak egy kis része volt mindannak, amit Liguria nyújtani tud, nekem se sikerült még mindent felfedeznem, de nagyon rajta vagyok!

Jártatok már Liguriában? Írjátok meg Facebookon és persze Instagramon is várlak titeket!

Még több Liguriáért kattintsatok ide!