Jeruzsálem életem legnagyobb meglepetése. Nem csak a látnivalói miatt, ez a város sokkal több a turisztikai látványosságoknál: a történelem és a különböző vallások találkoznak itt a XXI. századi életérzéssel.

Szerencsés vagyok, sok helyen jártam már életemben, de még egyik város sem múlta felül annyira a várakozásaimat és nyűgözött le annyira, mint Jeruzsálem. Teljesen beleszerettem és őrületesen visszavágyok ide! (Update 2018. november: vissza is tértem! Hamarosan újabb posztot írok erről a szerelem városomról!)

LRM_EXPORT_20180215_173845

Csütörtök este érkeztünk Jeruzsálembe Tel Avivból, fáradtak voltunk és az volt a terv, hogy a hotelből már nem is dugjuk ki az orrunkat. Vacsora, alvás, aztán majd másnap indul a városnézés. Viszont amint megérkeztünk borult a terv. 🙂 A buszpályaudvarról a villamossal (Light Rail) közelítettük meg a szállásunkat és Jeruzsálem csütörtök esti nyüzsgése már a villamosról teljesen beszippantott minket. Ahogyan az éjszakai fényei megvilágították azokat a különleges, jeruzsálemi kővel burkolt épületeket a Jaffa Road-on és megérintette az arcunkat az a meleg, tavaszi levegő, úgy éreztük, mintha egy másik dimenzióba katapultáltak volna minket és egyből életre keltünk. Nesze neked fáradtság, éljen az éjszaka!

Olyan éjszakai élet van Jeruzsálemben, hogy bármelyik európai várossal felveszi a versenyt. A Jaffa Road-ról kiinduló kis utcákon egymást érik az éttermek, bárok, szórakozóhelyek, az utcákat belengik az aktuális slágerek dallamai és a Meeting pointnál éneklő zsidó fiatalok éneke. Az egyik legkedveltebb hely a Mahane Yehuda piac: a standok zárása után átveszi az uralmat az éjszakai élet. Jó ötlet volt kiélvezni, hogy milyen is a Jerusalem by night, hiszen másnap már péntek volt és a péntek este csendes a Shabbat ünnepe miatt. Így igazán elmondhatjuk, hogy minden arcát láttuk a városnak.

Visszatérve egy kicsit a praktikus információkhoz, fontos tudni, hogy Jeruzsálemben a villamos- és buszjegyek csak a megvásárlás napján érvényesek és a járművön is kötelező érvényesíteni őket. Nem érdemes megpróbálni bliccelni, mert mi minden egyes alkalommal, amikor használtuk a Light Rail-t találkoztunk ellenőrrel, nagyon komolyan veszik a dolgukat. Minden villamosmegállóban van jegykiadó automata. Update: 2018. augusztusa óta létezik egy Rav Kav nevű bérlet, érdemes ezt megvenni, majd erre feltölteni a jegyeket. Sokkal kényelmesebb megoldás, minden kioszkban kapható és feltölthető.

A szállásunk, az Ibis Jerusalem, az Ibis hotellánc első szállodája Izraelben. Stratégialag tökéletes helyen található, egy, a Jaffa Road közepéről nyíló utcácskán, csak néhány megállónyira a buszpályaudvartól. Vadonatúj, tökéletesen tiszta és szép, tágas szobát, fürdőszobát kaptunk. A reggelijük pedig fenomenális! Tényleg a lehető legjobb helyen van, az óváros csak egy rövid séta, de az éttermek, szórakozóhelyek is egy karnyújtásnyira vannak. Mivel Jeruzsálemben többször is változik napközben az idő (délelőtt leégtünk a napon, délután hűvös lett, kiskabát kellett), nagyon jól jött ez a hotel, ahová bármikor beugorhattunk a cuccokért.

Péntek reggel korán kezdtük a napot, mert tudtuk, hogy délután 2 körül minden elkezd majd bezárni a Shabbat miatt. A Light Rail-lel felmentünk a Herzl-hegyre. A Mount Herzl a villamos végállomása, szóval eltéveszthetetlen.
Az Emlékezés Hegyeként is ismert hegy a nevét Herzl Tivadarról, a cionizmus alapítójáról kapta. Az ő sírja a hegy tetején található, de nem csak ő nyugszik itt: ez a hegy Izrael nemzeti temetője, miniszterelnökök, katonák és nemzeti hősök utolsó útja is ide vezetett.

A bejáratnál található a Herzl-központ, egy rövid sétára pedig a Yad Vashem (vagy Jad Vasem) Holokauszt Múzeum. A Yad Vashem a holokauszt szörnyűségét mutatja be és az áldozatoknak állít emléket, és még most is elszorul a torkom, ha rágondolok. Egy félelmetesen jól kitalált múzeumról van szó.

Megmaradt a fejemben az egyik idézet, melyet ott olvastam az egyik falon: „Here all things scream silently”, azaz „Itt minden csendben üvölt” (Yevgeny Yevtushenko verséből), és azt hiszem ez a legjobb leírása is a Yad Vashemnek. Képek, könyvek, videófelvételek, ruhák, tárgyak, jegyzetek, levágott hosszú hajfonatok, minden, minden megtalálható itt ami a Holokauszttal kapcsolatos. Radnóti Miklós jegyzetfüzeténél nálam is eltört a mécses… de ezt a helyet nem is lehet másképp megélni. Készüljetek rá lélekben és menjetek el, ha Jeruzsálemben jártok! A belépés ingyenes.

A múzeumon kívül külön emlékhely áll a Holokauszt gyermekáldozatainak és az Igazak Kertjét is megtekinthetjük. Itt olyan nem zsidó emberek emlékére ültettek fákat és helyeztek el emléklapokat, akik zsidókat mentettek a Holokauszt alatt. Számos magyar névvel is találkozhatunk.

Délután lett, zárt a Yad Vashem és elindultunk vissza a városba, mielőtt még leállt volna a tömegközlekedés.

A városban érezni lehetett a Shabbatra való készülődés izgalmát. Az emberek igyekeztek gyorsan beszerezni az utolsó szükséges élelmiszereket, süteményeket, virágokat, az üzletek pedig egymás után húzták le a rolót.

Bekaptunk gyorsan pár falatot az egyik pékségben és Mea Shearim, az ortodox és ultraortodox zsidók által lakott régi városnegyed felé vettük az irányt.

Itt nem fotóztam, nem is nézték volna jó szemmel, csak az élményt hoztam el nektek. Mea Shearim olyan, mint egy utazás a múltba. Az utcák a régi kelet- és közép-európai városokat idézik, orosz, lengyel és magyar származású zsidók is élnek itt. A modernizációt elutasítják, szigorú öltözködési szabályokat tartanak be, és az ide látogató turistákat is erre kérik. Rengeteg a gyerek az utcákon: az ortodox párok gyakran ötnél is több gyermeket vállalnak. Az itt élők elszigetelték magukat a város és az ország többi részétől, mindent ebben a városnegyedben, a saját boltjaikban, piacukon bonyolítanak le, sőt, még a házasságkötéseket is a helyi közvetítő intézi.
Életreszóló élmény egy séta ebben a városnegyedben.

Miután mindent megnéztünk a városfalon kívül, amit szerettünk volna, Jeruzsálem óvárosa következett.

És igen, jól gondoljátok, erről fog szólni a következő poszt! 😉

Az izraeli útinapló első része a praktikus információkkal itt, a második Tel Avivról szóló rész pedig itt érhető el.
Jeruzsálem folytatását ide kattintva olvashatjátok. Ha Eilat érdekel titeket, akkor kattintsatok ide.

Ha tetszett a bejegyzés, kövessetek Facebookon és Instagramon is, hogy ne maradjatok le semmiről!